A munkaválllaók a munkáltatóval szemben a helyzetek zömében hátrányos helyeztben van a munkáltató túlsulya, erőfölénye miatt. A jog ezt a munkáltatói erőfölényt többféle szabállyal korrigálja. Így a munkajog szabályokat határozmeg a munkaviszony létesítése, a munkavégzés, a munkaviszony megszűnése vonatkozásában. Ezeknek a szabályoknak egy részétől a munkavállaló egyetértésével sem lehet eltérni.
A munkavállalók egyik fontos jogosultsága a fentiekben felsorolt kötelező szabályozás mellett a szervezkedés, az összefogás érdekeik képviselete érdekében. A munkajog rendszerében az összefogás és érdekképviselet szakszervezetek formájában valósulhat meg. A szakszervezetek alapításának joga alkotményos alapjog, amely csak a munkavállalók érdekképviseletének céljából működhet.
A szakszervezetek annak érdekében, hogy tagoat szerezhessenek, illetve jogaikról tájékoztassák a munkavállalókat több jogosultsággal is rendelkeznek. Ebbe a körbe tartozik a
szakszervezetek tájékoztatási és belépési jogosultsága >>>
Ahhoz, hogy a szakszervezetek érdekvédelmi feladataikat elláthassák, a munkajog több jogosultságot is biztosít részükre. Ezen jogosultságok közé tartozik a - fordítottan megfogalmazva - a munkáltatók együttműködési kötelzettsége,
a szakszervezetek véleményezési és ellenőrzési jogosultsága >>>
A szakszervezet kifogásoslási jogosultsággal is rendelkezik bizonyos munkáltatói intézkedésekkel kapcsolatban, biztosítandó a munkavállalók érdekképviseletét. A szakszervezet tisztségviselői részére járó munkaidő-kedvezmény a szakszervezet működését biztosító munkajogi rendelkezés. A szakszervezet tisztségviselőit felmondási védelem is megilleti.
Szakszervezet munkajogi védelme és kedvezményei